~Összeszedtem minden bátorságom és elforgattam a kulcsot, majd lenyomtam a kilincset...
Ahogy kinyitottam az ajtót, egy kapucnis fiú zuhant be rajta. Ijedtemben ugrottam egyet, mindenre számítottam, csak arra nem, hogy bezuhannak az ajtómon. A srác óvatosan feltápászkodott, majd szembe fordult velem. Ruhája tetőtől talpig elázott, haja vizesen tapadt kipirosodott arcára. Ismerős volt , de fogalmam sem volt honnan .
A fiú zavartan méregetett , majd egy papírt halászott elő a zsebéből, és megnézte.
-Bocsánat, asszem eltévesztettem a házat!- vakargatta zavartan az állát.- Nem itt lakik Des Styles ?
A név hallatára zavartan néztem végig a srácon , honnan ismeri Dest ?
-De itt lakik ! - mondtam végül halkan. - De te ki vagy ?
- Oh bocs, Harry Styles vagyok !- Vette le a kapucniát, mire leesett az állam.
Harry Styles! Hát ezért volt ismerős, ma láttam a TV-ben , meg különben is láttam már ujságokban. Na de várjunk csak....
- Te ...te Des...fia ...vagy ??- az állam már a padlót súrolta rendesen meglepetésemben.
-Ch...jah ! - mért végig - De te ki vagy ?
-Lauren Sweet...- dadogtam.- Des mostohalánya...
Desnek van gyereke ?? Méghozzá nem is akárki ?? És én erről miért nem tudtam ?? Mért titkolta ?? Ezer meg ezer kérdés kavargott a fejemben, de próbáltam a szomában álló vizes srácra koncentrálni.
Gyorsan becsuktam az ajtót, majd újra Harryre emeltem a tekintetem. Elszámoltam magamban 10-ig, és megpróbáltam higgadt lenni vele, mert ő nem tehet semmiről.
-Nem akarok tapintatlannak tünni, de mond csak...Mit keresel itt hajnali 3-kor ? - tettem csípőre a kezem.
-Összevesztem anyámmal, és nem bírtam tovább, inkább apa , mint anyám új pasija !- rántotta meg a vállát.- Merre van a fürdő ?
-Ööö..-az emeleten az első ajtó balra.- mutattam fel.
Harry szó nélkül elindult fölfelé , de lépcső felénél még visszapillantott rám, száját huncut mosolyra húzta.
- Megjegyeznél, cuki pizsi ! - mosolygott, jelezve, hogy csak egy bugyiban és pulcsiban állok elötte, majd újra elindult .
Ha eddig azt hittem ennél jobban nem tud leesni az állam, tévedtem...tátott szájjal néztem utána, majd meglepettségem fölváltotta a méreg. Nem elég, hogy rámtör hajnalban, és azt hiszem betörő, még pofátlan is ! Milyen egy elkényeztetett kis sztárocsak...
-Lauren, nem szép dolog előre ítélkezni, biztos csak fáradt ! - szólalt meg egy hang a fejemben, mire nagyot sóhajtottam.
Fölkaptam a táskáját, és elindultam utána az emeletre. Az ajtó elött megálltam , és bekopogtam.
-Gyere !- jött a válasz, mire benyitottam.
Mikor beléptem, szembe találtam magam Harry tökéletesen kidolgozott felsőtestével , amit itt ott tetkók borítottak. Hirtelen nem tudtam mozdulni , csak álltam mint egy fogyatékos és őt bámultam. Mikor felém fordult, és észre vett, elmosolyodott. Megráztam a fejem és rendeztem vonásaimat.
-Itt a táskád ! - raktam le az említett tárgyat.- Gondolom akkor maradsz egy ideig .
-Jah ! - jött a táskájáért.
Bólintottam , majd kiléptem és becsuktam az ajtót. Az álmosság már rég kiszállt a szememből , és már a vihartól sem féltem. Nem akartam elötte gyengének tűnni ! Elindultam a vendégszobába, hogy megágyazzak neki , mint egy rendes....rendes...rendes mi ? Ki vagyok én neki ? Mostohatestvére ? Az inkább nem lennék, kössz.
Megágyaztam , majd visszaindultam a szobámba, mikor megdörrent az ég , de olyan hirtelen , hogy fölsikítottam .
Harry fölhúzott szemöldökkel lépett ki a fürdőből , majd látva hogy nincs bajom, gúnyos mosolyra húzta a száját.
- Félsz a vihartól cica ? - Nézett rám
- Te csak ne cicázz itt nekem ! - fenyegettem meg - És nem félek....csak megilyedtem, mert túl hirtelen dörgött !
-Ha te mondod ! - röhögött ki, majd megindult a vendégszobába.
Pár percig csípőre tett kézzel vártam, hátha leesik neki , hogy esetleg megköszönhetné, de nem tette. Az ajtóban visszafordult és értetlenül emelte rám zöld szemeit.
- Mire vársz ?- kérdezte
- Nem akarsz valamit mondani ? - húztam fel a szemöldököm.
- Asszem nem ! - nézett végig rajtam , és talán túl sok ideig is időzött rajtam a tekintete.
- Tudod akár ki is dobhattalak volna ! Rámtörsz hajnalban, azt hittem betörő vagy ! Pofátlan vagy én meg még meg is ágyaztam neked ! Esetleg kinyőgnél végre egy hülye köszit ?!- keltem ki magamból
- Persze ! - mosolygott gonoszul, mire még idegesebb lettem - De elötte lefeküdnék aludni, ha nem gond !
- Hogy te egy mekkora bekébzelt, öntelt alak vagy !! - kiálltottam rá , majd bevágtam magam után az ajtót.
Már kicsit sem érdekelt a vihar , álmosan vágódtam le az ágyamra , és szinte azonnal visszaaludtam.
*********
Reggel az órám csörgésére keltem. Már 13:30 volt, úgyhogy gyorsan kikászálódtam az ágyból, és felvettem egy sortot, egy kék toppal. Megfésülködtem , majd kómás fejjel csoszogtam le a földszintre. Mikor leértem hangos beszéd ütötte meg a fülem. Kíváncsian indultam el a konyhába , mikor odértem Dest és Harryt pillantottam meg , amint két kávé társaságában beszélgetnek.
-Lauren ! - nézett rám mosolyogva Des. - Hogy aludtál ?
- Mit titkolsz még előlem ? - tértem a lényegre , mire anya is belépett a konyhába.
-Lauren én...- kezdett volna bele, de félbe szakítottam.
-Mért nem tudtad elmondani ? Annyiszor kérdeztem, elmondhattad volna, de te inkább eltitkoltad !! -néztem rá dühösen.
-Lauren , vegyél vissza ! - szólt rám anya.
- Te is tudtad igaz ? - néztem mélyen anya szemébe . - Mindenki kivéve én !
Mérgesen fordítottam hátat és visszaroboktam a szobámba. Becsaptam az ajtót, és dühösen sétáltam ki a teraszomra. Lehet túlreagálom, de nem érdekel. Úgy érzem elárultak ,és kihagytak egy nagyon fontos dologból.
Mélyet szippantottam a nyár kellemes illatába. A szél a hajamba kapott , és ide-oda fújta azt. Lehet kicsit sok volt amit csináltam, de most megsértve érzem magam, és ilyenkor nem tudom mit mondok, vagy kiket bántok meg.
Meleg kezeket éreztem a vállamon, mire megfordultam. Des állt szembe velem, arca kifejezéstelen maradt, nemtudtam semmit leolvasni róla.
- Most elmesélek valamit , kérlek hallgass meg ! - nézett rám, mire bólintottam.- Harry a fiam, de az anyjával, Annevel még mikor 7 éves volt, elváltunk. Rossz apa voltam , amit már nagyon megbántam. Évekig nem beszéltem velük, de egy nap rádöbbentem , hogy milyen rossza apa is vagyok, és megpróbáltam felvenni velük a kapcsolatot , de már késő volt ! Sokszor próbáltam vele bezsélni, programokat szervezni, de nemtudtam helyrehozni , amit elrontottam. Nem tartott már az apjának bármennyire is erölködtem. Ezért nem szóltam, csak anyukádnak...miatta, Harry miatt nem szóltam.
Pár percig csak banbán bámultam magam elé...eddig semmit nem tudtam az elöző életéről , és most valahogy jól esett , hogy elmesélt mindent. Hirtelen felindulásból magamhoz szorítottam. Először meglepte reakcióm, de visszaölelt, úgy , mint egy apa a lányát.
-Szeretlek......apa....- tettem hozzá egy kis habozás után.
-A-apa ?- kérdezte csillogó szemmel.
-Apa ! - mosolyogtam.
Anya könnyes szemmel állt az ajtóban, eddig észre sem vettem, hogy itt van. Odarohant hozzánk, és megölelt mindkettönket, mint egy igazi család, olyan voltunk !
**********
-Meddig maradsz ?- kérdeztem , miközben a vacsorám fogyasztottam , és fohászkodtam, hogy ne sokáig.
Ahhoz képest, hogy tegnap mekkora tapló volt, elég kedvesen viselkedek vele., mert tudom, milyen, mikor belép valaki az életünkbe , akit nem szeretünk.
-Passz ! - nézett rám unottan , majd tovább evett.
Des egy hálás mosolyt villantott felém. Ma elmeséltem neki , hogy hogy viselkedett Harry, de megkért , hogy nézzem el neki, és én meg is teszem, ami tőlem telik.
Miután megebédeltünk én visszamentem a szobámba , és letelepedtem a gépem elé. Úgy 10 perc múlva egy mély , kellemes hang ütötte meg a fülem. Kíváncsian mentem a hang irányába , de mikor megláttam honnan jön a hang, ledermedtem. Most visszadhatom a tegnapi pofátlanságát, és azt , hogy ma is egész nap, ha éppen nem csesztetett, levegőnek nézett.
-Kopogni nálatok nem szokás ?- nézett rám , szemei szikrákat szortak.
-Jaj, bocsánat , elfelejtettem, hogy a Nagy Harry Stylessal van dolgom. Esetleg külön engedély kell, hogy beléphessek ? - folytattam még mindig gonoszul.
- Mond csak mi bajod van ?! - hangja ideges volt, ami mosolyt csalt az arcomra.
-Tudod drága, bármilyen hihetetlen is , nem mindenki van elájulva tőled ! Engem ne hasonlíts a visitozó rajongóiddal !- mondtam ki kegyetlenül. - Ha megtudnák, milyen is vagy valójában, már ők sem lennének elájulva tőled !
- Fejezd be!! Nem tudsz te semmit rólam ! Nem tudod milyért vagyok olyan , amilyen ! - Kiálltott tám, olyan dühösen, hogy megrémültem, de nem fogtam be.
-Ahhoz eléggé ismerlek, hogy tudjam egy bunkó, pofátlan, beképzelt, kis elkényesztetett sztárocska vagy ! De tudd meg , nélküled is van élet ! Egy nagy nőcsábász vagy Harry Styles !!- kiálltottam már én is.
Harry arca megfeszült, szinte éreztem ahogy szinte szétrobban az idegtől...most túl messzire mentem, be kellett volna fognom, mikor szólt !
-Menj innen !! - üvöltött rám, mire lefagytam- Nem hallottad ?! Tűnj innen !! Nem tudsz te semmit rólam, egy hülye cikk miatt ítélsz el te is !! Takarodj a szobámból !
Több sem kellett, rohantam át a szobámba és levágódtam az ágyra. A könnyek utat törtek, és folyni kezdtek az arcomon.
Egy gonosz hárpia vagyok, most túl messzire mentem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése