2013. július 30., kedd

15.~Nem leszek játékszer~


Az idő telt , de az érzelmeim nem lankadtak. Azóta minen nap próbálom kerülni Harryt , sokat vagyok Stacyvel, és Joshal is . Először kicsit kellmetlenül éreztem magam, nem akartam zavaró 3. lenni , de mindketten megnyugtattak, hogy ez nem így van. 1 hét telt el azóta , idiótábbnál idiótább kifogásokat keresgélve utasítom vissza a fiúk meghívásait , ami eddig szerencsére nem nagyon tűnt föl senkinek. Mikor átjönnek , természetesen mindig velük vagyok, élvezem a társaságukat , de Harryre már nem tudok úgy nézni ,mint eddig .  Nem tudom sem testvérként, sem barátként kezelni , nem tudom , utálni sem , mert nincs okom rá.... ő csak éli az életét , tudom, hogy nagyon sok lányt tudhat már maga mögött , tudom, hogy mikor este lemegy , mit csinál...de fáj , mert szeretem....igen, mostmár ki merem mondani, mit érzek. Eddig küzdöttem, és elnyomtam magamban ezt , de mára már belefáradtam...

-Gyerekek , indulunk ! - rántott ki a gondolataimból anya.

Felpattantam a kanapéról, és az előszobába siettem. Des és anya az ajtóban álltak , már bepakoltak a taxiba.

-Jó utat ! - mosolyogtam, miközben megöleltem anyut.

-Vigyázzatok magatokra -szorított magához Des is.

Harry is leért , és ő is elköszönt . Anya lelkére kötöttem, hogy sok képet csináljon, mert én is szeretném -ha csak képeken keesztül is - látni Hawaiit. Aki erre csak mosolyogva bólintott, majd következő szavait Harrynek intézte.

-Tőlem akkora bulit csapsz , amekkorát akarsz , de mikor visszaérünk, így legyen a ház, ahogy most van! - emelte meg  a hangját, anya, de szája szegletén mosoly bújkált.

-Igenis - húzta ki magát Harry mosolyogva.

Az ajtóból néztem , a taxi kikanyarodik az utcából , majd becsuktam az, és elindultam a szobámba.

-Hé , Lauren - szólt utánam Harry , mire megfordultam.

-Igen ? - néztem bele zöld szemeibe , ami hiba volt, mert rögtön elvesztem bennük.

-Holnap buli lesz, jönnek a srácok is, meg még páran - kezdett bele.

-Értem - fordultam, vissza, hogy minnél előbb a szobámban legyek.

-Éss... - állított meg megint a hangja - Kéne venni egy két dolgot, de a kocsim még szervízben van, csak holnap után lesz kész , ezért kéne a kocsid !

-Na nem , a kocsim az enyém ! - kaptam vissza a fejem - Azt nem adom !

- Akkor gyere te is! - mondta a szerinte logikus választ.

Töprengve néztem , nem akartam vele menni. Viszont milyen ... testvér... lennék, ha miattam , vagyis azért mert nem adom a kocsim, nem lenne a bulin kaja meg pia. Nagyot sóhajtottam , majd egy bólintás közepette felsiettem a szobámba. Felöltöztem, majd telefonom , meg a pénztárcám beledobtam egy táskába, és lerobogtam a lépcsőn. Harry már az ajtóban várt, fölkaptam a sluszkulcsokat, majd együtt bepattantunk a kocsiba.
Nem beszéltünk az úton , én a gondolataimba mélyedve figyeltem az utat. Leparkoltam egy közeli helyen, majd mind a ketten kiszálltunk . Szereztünk egy bevásárlókocsit , majd elindultunk befelé a boltba.

-Előszőr vegyünk piát , azt rakjuk alulra - tolta a kocsit az italokhoz Harry.

Készségesen követtem . Felhúzott szemöldökkel figyeltem , ahogy Harry pakol , pakol ,pakol, és pakol...

-Szerintem, számodra a ,,pár ember " nem annyit jelent, mint számomra ... - állapítottam meg , mire Harryből nevetés tört elő .

-Lehet kicsit többen jönnek, mint ,,pár"  - rakta be az utolsó üveg sört is a kocsiba , majd mosolyogva végignézett rajtam.

Lehetetlenül megráztam a fejem, majd a kocsi oldalán elindultam , a sós dolgok felé.

-Chipsből is annyi kell, mint piából ? - kérdeztem , miközben bedobtam egy zacskót a kocsiba.

-Vicces vagy , de hidd el kell ennyi ital ! - nézett rám komolyan, de szemei alatti nevetőráncokból láttam, hogy jól szórakozik.

Egy ,, nekem 8 "  vállrándítással visszafordultam, és csak úgy találomra dobáltam a kocsiba a chipseket. Harry sem tétlenkedett, bőszen válogatott a különféle édességek között. Hirtelen felindulásból, mikor behajolt a kocsiba , fogtam a kezembe akadó chipset, és nagy erőből hozzávágtam. Ijedten kapta fel a fejét , mire belőlem kitőrt a nevetés . Ő is megragadott , egy chipses zacskót , ami nemsokára a fejemen landolt. Nevetve emeletem fel a földről, és visszatettem a kocsiba.  Láttam, hogy a melletünk elhaladó néni mérges fejjel méreget minket, úgyhogy inkább több zacskót nem dobtam el. Elindultam a csokikhoz , Harry pedig utánam. Bőszen válogattam, mikor Harry is mellém lépett.

-A nőknek mért kell mindig csoki ? - értetlenkedett.

-Passz - mondtam rá sem nézve.

Mikor mindent megvettünk , beálltunk a kasszánál álló sorba. Harry fizetett , én pedig állva a sok irigykedő tini pillantását vártam rá. Bepakoltunk a csomagtartóba , majd elindultunk haza. Odaérve segitettem elpakolni Harrynek , majd felmentem a szobámba.
Ma nem akartam Stacyéket zavarni, így inkább felkaptam a gitárom , és kivonultam a teraszra. Lehuppantam a székre, és kezembe vettem a hangszert. Megpengettem , majd játszani kezdtem  rajta. Átadtam magam az érzésnek , egyesültem a zenével . Nagy levegőt vettem, majd halkan énekelni kezdtem. Anya szerint gyönyörű hangom van , kiskoromban mindig megkért, hogy énekeljek neki, de én sosem szerettem dicsekedni. Csak anya és Stacy hallott énekelni, nem szerettem mások elött.
Hangom erősödni kezdett , az önbizalmam is nagyobb lett. Mosolyogva énekeltem a sorokat , miközben koncentráltam, nehogy elrontsam a dallamot.
Teljesen megfeledkeztem mindenről , ezért sem vettem észre , hogy valaki figyel , csak mikor megszólalt.

-Mikor akartad közölni , hogy ilyen gyönyörűen énekelsz ? - nézett rám mosolyogva - A végén lenyomsz.

Zavartan raktam le a gitárt , majd tekintetem Harryébe fúrtam.

-Nem szoktam dicsekedni... - álltam fel , majd ravasz mosollyal közelebb léptem hozzá - De szerintem , már lenyomtalak.

-Úgy gondolod ? - hökkent meg, azt hitte komolyan gondolom.

-Úgy - mosolyogtam

Harry pár percig merengve nézett, majd szája ravasz vigyorra húzódott.

-Lehet ebben lenyomtál ... - kezdett bele - De ebben én vagyok a legjobb.

Reagálni sem tudtam, mert felkapott és elindult a szobába .

-Mit csinálsz ? - kapálóztam nevetve - Tegyél le , ez emberrablás !

Harry engedelmeskedett , mire nagy puffanás közepette érkeztem meg az ágyamra . Rögtön rámvetette magát , és ott csikizett, ahol ért. Nevetve kapálóztam, de mind hiába , erősebb volt nálam .

-Fe...jezd...be... - próbáltam kipréselni a szavakat , de a fulladozó nevetéstől eléggé nehezen ment.

Harry elengedte a füle mellett a kérésemet  , felém tornyosulva folytatta kínzásom. Rázkódva a nevetéstől, próbáltam lelökni magamról , minduntalan sikertelenül . Egyik kezemmel oldalra nyúltam, és tapogatózva kerestem egy párnát. Megmarkoltam , majd egy jól irányzott ütéssel  Harry fejéhez vágtam, aki meglepetésében elvesztette az egyensúlyát , és lomhán terült el az ágyon.

-Ebben viszont én ! - mosolyogtam pimaszul, majd úrja Harryhez vágtam a párnám.

 Nyúltam volna egy másikért, mikor nagy ütés érte a hátam. Mérgesen fordultam vissza , és kezdetét vette a harc. Ahol csak értem, püffölni kezdtem, de ő sem tétovázott , párnák tömkelege landolt rajtam.

-Add fel Styles ! - nevettem, miközben elhajoltam egy felém hajított kispárna elől.

-Azt lesheted! - hajított felém újra egy nagyobbat, ami elől már nem tudtam elhajolni.

Egyensúlyomat elvesztve estem hátra, de az utolsó pillanatban sikrült megragadnom Harry karját , aki így rajtam landolt. Szerencsére annyi ideje még volt, hogy kezével gyorsan kitámasztotta magát így megúsztam, hogy palacsinta legyek .
Szaporán vettem a levegőt , miközben le sem tudtam venni a szemem, övéiről. Mintha csak a csillagokat néztem volna, úgy ragyogtak.  Szívem hevesebben kezdett verni , pillangóim fölébredtek gyomromban , és cikánykereket hánytak. Olyan szinten tehetetlen voltam, hogy az megrémisztett.
Megrémisztett, hogy puszta közelsége ilyen érzéseket vált ki belőlem.

- Ebben meg én... - mosolygott , majd mielött még reagálni tudtam volna , ajkait enyémekre tapasztotta.

Nem tudom mi üthetett belém, de rögtön visszacsókoltam. Egész testem melegség járta át , szívem hevesebb ritmusban dobogott. Szenvedélyesen csókolt , kezemmel autómatikusan túrtam bele göndör fürtjeibe . A külvilág elhomályosult ellöttem, csak én voltam meg Ő ...
Kezével gyengéden simított végig oldalamon , miközben belemosolygott csókunkba...de ez most más mosoly volt...győztes mosoly. 
Hirtelen löktem le magamról , mire értetlenül meredt rám . Neki csak játék vagyok, úgy, mint a többi lány...

-Menj innen .... - suttogtam a könnyeimmel küszködve.

-Mi ? - meredt rám csodálkozva.

- Menj innen,  nem érted ?! - kiálltottam rá dühösen.

-Lauren , most mi van ? - nézett rám meglepetten.

-Nem leszek bábú , hogy kielégítsd piszkos kis vágyaidat ! - üvöltöttem vele .

Fájt...mert tudtam, hogy csak ki akar használni. Nem szeret , nem érez semmit irántam, csak éppen nincs más lány...

- Pedig gondolkodás nélkül visszacsókoltál ! - húzta száját kaján mosolyra.

-Egy mocsok disznó vagy Harry ! - üvöltöttem a szemébe .

Nem bírtam tovább , egy könnycsepp szántotta végig az arcom, mire Harry meghökkent. Gyűlölet... ez a fogalom nyílként szúrta át a szívem . Kihasználta, hogy sebezhető vagyok , és rögtön lecsapott. Fáj a tudat, hogy neki csak egy játék vagyok, nem több.

-Tűnj innen ! - mutattam az ajtóra - Neked nem vagyok több, mint valami olcsó játék ! Undorító amit csinálsz ! Minden lányt beetetsz, kihasználsz, majd megalázva otthagysz a francban !

Harry mereven ült , a hallottakat emésztette. Egy ideig ült , és engem nézett, majd elfordulva lehajtotta a fejét. Az ajtóból még visszanézett , arca szomorú volt, majd kilépett rajta, és becsukta . Összegörnyedve ültem az ágyon, miközben a könnyeimmel küzdöttem, de hiába, mert azok folyamatosan folytak szemeimből .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése